A falu Marosvásárhelytől 18 km-re keletre fekszik, a Nyárád közelében. Csíkfalvához tartozik, mellyel teljesen egybeépült. Nevét 1332-ben Sancto Martino néven említette először oklevél.
Nyárádszentmárton unitárius temploma Marosszék és Nyárádmente egyik középkori részleteket is rejtő építészeti alkotása, egyes feltételezések szerint az épület előzményei már a XIII. században álltak. Hajóját és egyenes záródású szentélyét gótikus faragott kő keretek gazdagítják, déli és nyugati bejárati ajtója csúcsíves, az egykori sekrestyeajtó félköríves záródású. Tornyának nyugati falába kis középkori körablakot falaztak be. A templomot az 1661-es tatár betörés után helyreállították. A szentélyét leboltozták, a hajóban 1670-ben készült festett mennyezet található. Az énlakai és szentgericei kazettás födémek mellett Erdély egyik legjelentősebb XVII. századi mennyezetének festői a nyárádgálfalvi Kozma Mihály és Havadi András. A templomot XVII. századi fa kerítés övezi, melynek eredeti ajtókerete is fennmaradt, ahogy áll a XVIII. században készült jelenlegi ácsszerkezetű bejárat, és a déli portikusz feliratos ajtókerete is. Középkori szerkezetű a hajó és a szentély tetőszerkezete is.
A templom állapota igen elhasznált, egyes részei komoly károsodásokon mentek át. A kazettás mennyezet a tető állapota miatt veszélyeztetett. Ugyan a közvetlenül szükséges karbantartási munkálatokat az egyházközség elvégzi, nagy szükség lenne egy általános helyreállításra. Tekintettel arra, hogy az eltelt évtizedekben a templomon csupán a festett famennyezetet és berendezést vizsgálta szakember, és sem régészeti sem művészettörténeti kutatást nem végeztek, elsődleges feladat a helyreállítási tervezést megelőző kutatások elvégzése. Elengedhetetlenül szükség van régészeti kutatásra, az esetleges falfestmények helyét és állapotát felderítő falkutatásra, a kő részletek szakvéleményezésére, és ezáltal az építészeti periódusok pontos tisztázására. Ezt követheti a tartószerkezeti szakvélemény, majd a tényleges helyreállítási terv elkészítése. Az egyházközség rendelkezik építészeti felméréssel.
Az egyházközség rendelkezik építészeti felméréssel. A Rómer Flóris Terv keretén belül a 2016-os évben a tervezéshez szükséges előtanulmányok készültek el:
– művészettörténeti kutatás – helyszíni kutatás és jelentés
– falkutatás – helyszíni kutatás és jelentés
– régészeti előtanulmány – helyszíni kutatás – három szelvény feltárása, zárójelentés
– tartószerkezeti és biológiai szakvélemény – helyszíni adatfelvétel és zárójelentés
– geológiai tanulmány helyszíni kutatás és zárójelentés
– topográfiai tanulmány – zárójelentés
Jelentős szakmai fejlemény, hogy a falkutatás bizonyította, hogy a szentély falai és boltozata középkori eredetűek, es a vakolat alatt nagy felületen falképek találhatók. Néhány külső falkép-töredék is felszínre került. A régészeti szelvények során sikerült feltárni az egykori sekrestye padlóját és a középkori templom alapjait, mely további építészettörténeti következtetések levonását teszi lehetővé. Ezt követheti egy későbbi szakaszban a szakági fejezeteket is tartalmazó helyreállítási terv elvégzése, majd a munkálatok megkezdése.
A 2017. évi támogatásból elkészültek a helyreállítási tervek.