Örvénd a Réz-hegységtől délre, a Sebes-Körös völgyében fekvő település. Református templomának teljes körű helyreállítása napjainkra igencsak időszerűvé vált.
A Rómer Flóris Terv támogatásával készült épületkutatást, valamint az engedélyezési terv összeállítását követően eltávolították a külső és belső cementes vakolatot. A teljes körű helyreállítás következő nagy lépése a tető helyreállítása volt, amelyet követett a templombelső felújítása. A templombelsőben végzett felújítások során, az utólagosan épített falakon szerkezeti megerősítések történtek; újravakolták és kimeszelték az oldalfalakat, cserélték a mennyezetet és a padlózatot. A középkori falak egy része új kanálhátas technikával készült vakolatréteget kapott.
A templombelső felújítása most vált teljessé a helyreállítás során előkerült falképtöredékek teljes feltárásával és restaurálásával.
A déli oldalon keleti irányból nyugat felé haladva, az első jelenet töredékein három álló figura alakja rajzolódik ki. Az első figura glóriás portrétöredékétől jobbra, az eredetileg kék háttérben, egy sajnos értelmezhetetlen gótbetűs szövegrész található, ez a szöveg lehet esetleg az ábrázolt szent neve, de egy imaszalag része is.
A következő nagyobb megmaradt töredéken két figura törzsét láthatjuk. A baloldali figura okker tónusú ruházatán néhány tüske található, eltartott bal tenyerében stigmanyom; feltételezések szerint a megmaradt töredék ezen részén Krisztus alakja látható. Az ezen töredék jobb oldalán látható figurának vörös ruházata és sötét – valószínűsíthetően – palástja van; sajnos ennél a figuránál nem maradt meg semmilyen attribútum. (Esetleg Szűz Mária alakja lehet.) Közvetlenül ezen attribútum nélküli figura mellett látható a három álló figura jelenetét lezáró függőleges keretmustra.
A következő jelenet maradt meg nagyobb kiterjedésben, összesen mintegy 2-2,5 négyzetméteres felületen. Ennél a jelenetnél kék háttéralapon egy csónak töredékes alakját láthatjuk, jobbra dőlő árbocrúdjával és roncsolt vitorlával. Az árbocrúd tetején lévő árbockosárban glória nélküli, felfelé tekintő figura látható, az árbockosárból keskeny létra lóg a csónaktestbe. A csónak belsejében összesen hét glóriás figura, talán apostolok töredékes alakja látható, némelyikük imára kulcsolt kézzel, némelyikük a dőlő árbocrudat támasztja. A csónaktól jobbra rögtön következik a jelenetet záró függőleges, töredékesen megmaradt keretmustra-záródás. A jelenet megmaradt részletei sajnos nem elegendőek ahhoz, hogy konkrétan, pontosan meghatározható legyen, milyen jelenetet látunk, ahhoz viszont igen, hogy két jelenetre szűkítsük az értelmezés lehetőségét: a két Péter-legendára gondolunk, ami egyrészt lehet a „NAVICELLA”, ami a Genezáreti-tavon történő eseményeket írja le, másrészt gondolnunk kell a „Szent Péter lecsendesíti a vihart”, lehetőségére.
