Alvinc, egykori szász mezőváros, a Maros partján fekszik. A település hajdani jelentőségét érzékelteti, hogy a 13. századi eredetű mai református templomon kívül egy jelentős méretű domonkos kolostor is állt itt. Utóbbit később főúri rezidenciává alakították, s Martinuzzi Fráter György kezébe került, akit e helyen gyilkoltak meg. A kolostorból átalakított palota helyén Bethlen Gábor hatalmas reneszánsz várkastélyt építtetett.
A Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplom a 16. században került református kézbe. Hosszháza eredetileg háromhajós volt, főhajója a maihoz hasonlóan síkfödésű, s szentélyét minden bizonnyal félkörös alaprajzú apszis zárta, esetleg szentélynégyzet közbeiktatásával. A 15. században szentélyét új, nagyobb, sokszögűen zárt, boltozott, mérműves ablakokkal megvilágított szentéllyel váltották fel.
Az újkorban a lakosság számára nagynak bizonyult templomot folyamatosan egyre kisebbítették, lebontották oldalhajóit, főhajójának nyugati részét leválasztották. A 19. század végén felmerült a Maros áradásai által minduntalan veszélyeztetett templom lebontásának javaslata is. A település védettebb részén Kós Károly tervei szerint szándékoztak templomot építeni. Végül nem bontották le, ám a templomot a második világháborút követően már nem használták, állami vállalat raktára volt, majd üresen állt. Az 1990-es években úgy tűnt, végképp pusztulásnak indul: ablakait, ajtóját tönkretették, tetőfedését, födémdeszkáit elkezdték elhordani, szószékét lerombolták, falait bemocskolták. Az áldatlan állapotnak Gudor András gyulafehérvári lelkész vetett véget, megindítva a templom tetőzetének javítását, majd a budapesti Ágoston Sándor Alapítvány önkéntesei segítettek éveken át az épület gondozásában. Végül 2012-ben magyar kormányzati segítséggel, a Teleki László Alapítvány közreműködésével megtörtént a belső felújítás: a nyílászárók újrakészítése, a szószék újjáépítése, a portikusz beomlott boltozatának újrafalazása, a födémek, falak javítása, festése. Ennek köszönhetően újra rendszeresen istentiszteletnek ad otthont az épület.
A Rómer Flóris Terv 2016. évi támogatásával a belső felújításkor előkerült, vélhetőleg reformáció utáni díszítőfestés töredékek konzerválása történt meg.
A díszítőfestés feltárását, restaurálását Imago Picta Kft., Kiss Lóránd falképrestaurátor végezte.
