Barátos (Brateș) falu a Kovászna-patak jobb partján, Kézdivásárhelytől 21 km-re délnyugatra. Református templomának építését egy köztulajdonról készített leltár adataira hivatkozva 1626-ra, Zágoni Bálint prédikátorsága idejére keltezik. Az 1714-es egyházlátogatás kőből épült, támpillérekkel megerősített zsindelytetős épületként ismertette.

Az 1760-as években nagyobb mérvű felújítási munkálatokra határozta el magát az egyházközség. Ennek egyik látható, máig megcsodálható jele a templom festett berendezési tárgyainak elkészíttetése volt.

1802-ben nagyméretű földrengés rázta meg a vidéket, melynek során beomlott a templom tornya és az épület is nagymértékben megrongálódott. Az újabb javítási munkálatokat 1813-ra fejezték be, ám az 1838-as földrengésben a templom újra súlyosan sérült, kijavítását 1848–50 között végezték el. A 20. század elejére a templom újból válságos állapotba került, melynek javítása 1913-ra fejeződött be.

A barátosi templom kazettás mennyezetét, padjait és karzatmellvédjeit – a rajta lévő felirat alapján – 1760-ban készítette el egy nevét fel nem táró festőasztalos, ám e háromszéki festőasztalos műhely tevékenységét és munkásságát számon tartja a művészettörténeti-egyházművészeti szakirodalom. 1912-ben a festett famennyezet vásárlás útján a Székely Nemzeti Múzeumba került, míg két karzatmellvédet és a padokat egyszínűre mázolták. A 20. század folyamán nőtt az átfestések száma.

A Rómer Flóris Terv 2017-es és 2018-as támogatása a festett karzatmellvéd restaurálásával a 18. századi templombelső feltárását célozza. A 2017 évi támogatásból megtörtént a karzatmellvéd lebontása, a festetlen felületek tisztítása, a fahiányok kiegészítése, kisebb sérülések tömítése, a szétvált deszkák összeillesztése, a táblák szerkezeti megerősítése, az átfestések eltávolítása. Elkészült az eredeti, feltárt festékréteg levédése, megkötése, a leenyvezett felület levasalása és a festett felület retusa. Farestaurátor: Fornax Kft – Mihály Ferenc