A mikházi épületegyüttes a XVII. századi erdélyi késő reneszánsz építészet egyik egyedülálló szakrális emléke. Alapítása összefügg az erdélyi vallási élet és katolikus egyházszervezés XVII. századi helyzetével. 1635-ben boszniai ferencesek telepedtek itt le. A rendházat 1667-ben vette át a magyar ferencesek erdélyi őrsége. A mikházi ferences kolostor a XVII-XVIII. század folyamán a székelység, elsősorban a felső Nyárád-mente katolikus közösségének egyik legfontosabb központja volt. A 
Szent István királynak szentelt első mikházi templom (kápolna) és kolostor építéséhez Tholdalagi Mihály marosszéki főkapitány adományozott telket (1635-ben). A téglány alakú hajóból és egyenes záródású szentélyből, valamint a szentélyhez északról csatlakozó toronyból álló első templom falait nagyrészt őrzi a ma is álló ferences templom. A tatárok 1661. évi pusztításait követően, Kájoni János házfőnöksége idején a szentély-hajó térfűzésű kis templomot bővítették egy északi mellékhajóval, valamint a déli oldalon egy kápolnát, a nyugati részen kórust emeltek. Ezzel egy időben, 1667-1678 között a kolostor épületét is felépítették. A XVII. századi épületegyüttes az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. 
A XVII. század utolsó negyedében felállították a főoltárt, valamint a Szűz Máriának, Szent Annának, Szent Antalnak, Szent Ferencnek szentelt mellékoltárokat is. Az erdélyi XVII. századi oltárépítészet legkvalitásosabb emlékei között álló oltáregyüttes a csíksomlyói, XVII. századi végi oltárkészítő műhely tevékenységéhez köthető.
A templom fennmaradt, értékes faberendezése között egyedülálló a sekrestye szekrény-oltára. A templom jelenleg Nyárádköszvényes filiája. A rendházat 1949-ben államosították. Az épületben jelenleg is elmegyógyintézet működik.
A templom homlokzatain Emődi Tamás és Kiss Lóránd kutatást végeztek (2002-2004 között), melynek eredményeként XVII. századi falfestések, valamint a diadalív XVIII. századi felirata is felszínre került. A déli oltármenza alatt előkerült a kolostoralapító Tholdalagi Mihály anyjának, Harinai Farkas Katalinnak alakos, padlóba süllyesztett síremléke, és egy másik sírkőlap.
A helyreállítási munkák során a födém javítása, a homlokzat stukkós, festett díszítésének és a belső falfelületnek a restaurálása valósult meg (2004-2005).
A kolostortemplom nyugati homlokzatának helyreállítása során be lettek mutatva a XVII. századi vakolatdíszítések, feliratok. Ezeket a XX. század elejéig egy zsindellyel fedett eresz védte a csapóesőtől. A tetőszerkezet megváltoztatásával ezt az ereszt eltávolították, így a homlokzati díszítőelemek védtelenekké váltak.
A mikházi ferences templom helyreállítására a 2000-es évek elején került sor. A munkálatok során feltárt 1678-as datálású reneszánsz sgraffittó díszítés a védőtető hiányában károsodott. (A XX. század eleji beavatkozáskor eltávolították a zsindellyel fedett védőtetőt.) Jelen beavatkozás keretében konzerválva lettek a károsodott felületeket, kiegészítésre kerültek a vakolathiányok. A beavatkozást az Imago Picta Kft, Kiss Lóránd restaurátor végezte.
Elkészült a festett karzatmellvéd konzerválása–restaurálása. A beavatkozást a Fornax Kft, Mihály Ferenc farestaurátor végezte.
Kivitelezésre került a templom homlokzati védőpárkánya is.