Zemplén (Zemplín) Királyhelmectől 13 km-re nyugatra a Bodrog jobb partján fekszik. Az Árpád-korban Zemplén-vármegye névadó települése, egészen 1685-ig székhelye.

A mai református templom helyén, valószínűleg már a 12.-13. században állt a Szent György titulusú templom. Ennek bizonyos elemeit a ma álló falak is magukba foglalják. Talán ehhez az első templomhoz tartozott a hajó déli falában belülről vakablakként bemutatott félköríves záródású résablak. E korai templomnak a maitól eltérő, rövidebb, és a hajóhoz képest visszaugró íves záródású szentélye volt. A szentély későgótikus kiképzése egy 15-16. századi jelentős átépítésre utal. Az is valószínű, hogy ezen átépítés során a templomhajót a keleti irányban toldották, s ekkor építették ki a mai poligonális szentélyt. A forrásokban emlegetett – Bethlen Gábor 1628-as donációjához kötött – nagy átépítés inkább csak e későgótikus templom felújítására vonatkozott. A templom tornya mai alakjában 1873-ban épült a templom testéhez, miután a korábbi, nem messze álló különálló nagy testű épített harangtorony 1871-ben ledőlt. Az 1870-es években amúgy is jelentős átépítés kezdődött. Ekkor falazták el a templom későgótikus mérműves ablakait és készültek a ma is látható, érzéketlen egyenes záródású ablakok, s az egykori diadalív elbontása is ezekre az évekre tehető. Ekkor készült el a templom ma ismert berendezése; padok, szószék, mózesszék, valamint a kőből készült festett úrasztala. A templom későközépkori járószintjének feltöltése is ekkor történhetett meg a mai szintre. A feltöltést az indokolhatta, hogy a templom körüli járószint az évszázadok alatt (nyilvánvalóan az elpusztult vár törmelékeiből, sáncműveiből) már korábban jelentősen feltöltődött.

2016-ban a homlokzat helyreállítást megelőző fal-, és restaurátori kutatás, valamint helyreállítási terv készítése történt Krcho János vezetésével.